Hajlamosak vagytok teljesen kétségbe esni ha elhagy a szeretett férfi, akit az egekig magasztaltok közben semmivel sem különb a többinél. Aztán jön az örökös "feldolgozhatatlan" gyász. A világnak azt mutatni nap mint nap, hogy minden rendben. Facebook-on az "igen is boldog vagyok" posztok tömkelege közben belül össze vagy törve. Eljön az este bámulod a plafont és agyalsz hol rontottad el. Jól mondom?! Egy pasi miatt aki megsem érdemelt, ugyan már! Jegyezd meg nem benned volt a hiba hanem benne, nem a te veszteséged hanem az ővé! Tanuld meg, hogy nélküle is boldog lehetsz és jól érezheted magad! Mutasd meg, hogy önálló és értékes Nő vagy, akiért meg kell küzdeni. Ne borulj a lába elé ennél sokkal több vagy hidd el lesz idő amikor ő ezer örömmel tenné meg, de akkor már késő lesz. Ne mutasd ki folyton, hogy bármit megtennél érte! Helyezd egy picit a te érdekeid előbbre törődj magaddal és állj fel mert erős vagy! Több van benned mint hinnéd és értékesebb mint bárki azt valaha gondolná! Sose hagyd, hogy egy olyan ember rombolja le az önbecsülésed aki azt sem tudja mi az mert, még saját magával sincs tisztában. Gondolj bele hányan hoznák le neked a csillagokat is amíg az az egy csak lehazudja! Mindig lesz valaki aki csak rád vár és azt adja amit megérdemelsz a tenyerén hordoz és nem a lába alatt.