Úgy gondolom mindenki átélte már az élete során azt, amikor bármit is tett a párja nem bízott benne eléggé. Pedig te mindent megteszel, és még sincs meg az a stabilitás ami kéne. A vádaskodás, a féltékenység az, ami teljesen tönkre tehet egy kapcsolatot. Főleg ha jogtalan, ugye?! Bizonyítasz, teszel érte, eredménytelenül. Majd egyszer betelik az a bizonyos pohár és elgondolkodsz. Én őszintén szeretek, de akkor miért is küzdök?! Azért, hogy bízzanak bennem, azért, hogy valóban szeretem? Ha nem elég a tett, a kimondodt szavak, bármit is teszel még mindig kevés! Akkor nem bennünk van a hiba. Butaság, hogy a szerelemért harcolni kell. A szerelmet ki kell érdemelni és a kellő figyelem, odaadás, törődés és tisztelet szüli. A bizalomért nem kell küzdeni az vagy van, vagy nincs! Egy kapcsolat nem arról szól, hogy mindennap meg kelljen győznöd a párod arról, hogy valóban szereted! Hisz miért kéne?! A bizalomhoz és a szerelemhez, nem kell minden egyes nap bizonyíték! Ez nem holmi bűntény amit bizonyítanod kell. Ha szeretlek bízom benned és pont. Nincsenek kételyek, nincs vádaskodás. A bizalom az alapköve minden kapcsolatnak, ha ez nincs meg, csak egy helyben toporogtok. Aminek lássuk be, nincs sok értelme. Ha nem értékelnek minket, az sosem a mi hibánk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.